2013. szeptember 28-án, második alkalommal szerveztük meg a “Közgáz Alumni Est” elnevezésű rendezvényt, melynek célja az Intézmény véndiákjaival való találkozás és párbeszéd volt. Az esemény alkalmat biztosított a volt diáktársakkal való találkozásra, szakmai kapcsolatépítésre, valamint az egyetemi oktatás fejlesztéséhez hasznos visszajelzésekre.

Az ünnepi beszélgetés meghívottja Kornai János volt, Magyarország legelismertebb, Széchenyi-díjas közgazdásza, a Harvard Egyetemen emeritusz professzora, a Budapesti Corvinus Egyetem tiszteletbeli emeritusz professzora, akivel a felsőoktatási rendszer reformjának kérdéseiről beszélgettünk.

Kornai professzor elmondta, hogy bár a felsőoktatás reformjával mindenütt foglalkoznak, a posztszocialista államokban ez a kérdés még inkább speciális, hiszen ezekben az országokban egy „koraszülött jóléti állam” alakult ki, ahol az állam, az adott erőforrásokhoz képest, túl nagy kötelezettségeket vállalt. Véleménye szerint ez az általános kihívásokon túl is egy igen fontos szempont, hiszen ezt a túlzott felelősséget, amit az állam magára vállalt, úgy kell szűkíteni, hogy közben a szolgáltatás minősége ne romoljon, sőt javuljon.

Szerinte a felsőoktatási reformok terén is bizonyos értékek mentén kell elmozdulni. Az egyik, szigorúan technokratikus elv a társadalmi hasznosság, hatékonyság, egy másik az egyéni önmegvalósítás, illetve egy további elv: az egyenlőség, vagyis a társadalmi szolidaritás. Ezen elvek között természetesen konfliktus lehet. Csak kivételesen sikerül olyan rendszabályokat létrehozni, hogy mindegyik elvet egyszerre, azonos mértékben teljesítsük. Többnyire az egyik elv szerinti előrelépés egy másik elv sérelmével jár együtt. Például egy hátrányos helyzetű fiatal taníttatása pénzbe kerül a társadalom számára és ez erőforrásokat fog elvenni máshonnan. Ezért a szűken vett hatékonyság, a költségcsökkentés érdekében sokszor az a megoldás születik, hogy egyszerűbb és olcsóbb hagyni, hogy a hátrányos helyzetűek minimális iskolázottsággal szakképzetlen munkások maradjanak, ami viszont ellentmond az esélyegyenlőség követelményének.

Kornai János szerint sajnos a mai Közép-kelet európai gyakorlatban nem lehet példát találni jól átgondolt, „átfogó reformokra”. Sok a rögtönzés, az egymásnak ellentmondó rendszabályozás. A politikusok nagy része nem vállalja a döntései mögött meghúzódó értékválasztás bemutatását, pedig sokkal kívánatosabb lenne a transzparencia ezen a területen is.

Kornai professzor értékrendjében az egyéni szuverenitás és autonómia olyan értékek, amelyek nincsenek alárendelve a kollektív társadalmi hasznosság értékének. Ugyanakkor Kornai János, felhívja a figyelmet arra is, hogy ez a választási jog felelősséggel is jár, vagyis nem híve a „potyautasságnak”. Ez a felsőoktatásra vonatkoztatva többek között azt is jelenti, hogy a fiatalok meg kell tanulják, hogy ha igénybe veszik a felsőoktatást, e szolgáltatásért fizetnie kell valamilyen formában. Vagyis Kornai János a tandíjak híve. Meg kell adni a választási lehetőséget a diákoknak, de ugyanakkor felelősségre is kell nevelni őket. Tehát az egyéni felelősség elvét az egyéni szuverenitást kiegészítő, komplementer elvnek tekinti.

A beszélgetés során Kornai professzor felelősségre intett a pályaválasztás területén is. Ma már igen sok lehetőségünk van információkhoz jutni, ezért nekünk, a felsőoktatási rendszer haszonélvezőinek, feladatunk a súrlódásos jelenségek csökkentése. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy felsőoktatás a hallgatókat rugalmas alkalmazkodásra, az esetleg szükséges pályamódosítások hatékony megvalósítására, tudásuk állandó felfrissítésére nevelje. Tanítsa meg a hallgatókat problémákat mélyen és nem felületesen elemezni, kérdéseket feltenni, fogalmazni és prezentálni, hogy aztán gyorsan és rugalmasan tudjanak a változó körülményekhez alkalmazkodni.

Az előadás és a kérdésekre adott válasz után feltettük a kérdést Kornai Jánosnak: van-e valami összefoglaló üzenete. Válaszában az előadó elsősorban a tanulók és a tanárok magatartásához szólt hozzá: az egyetemi hallgatók legyenek nyitottak és bátrak, az egyetemi oktatók pedig legyenek képesek szakítani a régi sémákkal.

Az előadás után nem titkolt szándékunk volt egy visszajelzést kapni volt diákjainktól, illetve lehetőséget nyújtani nekik is bővíteni kapcsolati tőkéjüket. Ezért a rendezvény fő célja a közösségfejlesztés volt. Az Alumni Esten az öregdiákok mutatkoztak be, elmondták, hogy mikor, milyen szakon végeztek, jelenleg hol tart karrierjük.  A véndiákok egy emléktárgyat is kaptak (csupor az Egyetem logojával), azzal a céllal, hogy identitásérzetüket ezzel is erősítsük.  Ez után közös vacsora és buli következett. 

Program