2016. február 11-12. között a Budapesti Corvinus Egyetem második alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei Közgazdász Konferenciát, mely idén „A magyar nyelvű gazdasági képzés együttműködési lehetőségei a Kárpát-medencében” témát járta körül. A kétnapos szakmai rendezvényen a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatát négy oktató képviselte: dr. Szász Levente (dékánhelyettes), dr. Dézsi-Benyovszki Annamária (intézetvezető), dr. Cardoș Ildikó-Réka (a Pro Oeconomica Egyesület elnöke) és dr. Kerekes Kinga (a Közgazdász Fórum főszerkesztője). Az eseményen szintén részt vett dr. Vincze Mária-Magdolna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem emerita professzora, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának elnöke. A konferencia első napja plenáris előadásokkal indult, ahol az előadók elsősorban a határon túli magyar közgazdász hallgatók oktatási helyzetéről, a határon túli és magyarországi felsőoktatási intézmények közötti együttműködésről, valamint a Kárpát-medence gazdasági és oktatásügyi pozíciójának erősítéséről osztották meg elképzeléseiket. Dr. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának megnyitó beszéde után a plenáris előadások során felszólalt dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) igazgatója, valamint dr. Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke.

A plenáris előadásokat követően került sor az egyes határon túli felsőoktatási intézmények bemutatkozására. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karát, valamint a kar keretein belül zajló magyar nyelvű oktatás jellegzetességeit és eredményeit dr. Szász Levente, a kar magyar tagozatért felelős dékánhelyettese mutatta be.

Az első nap késő délutáni programját a szakmai műhelymunkák töltötték ki, amelyek során a konferencia résztvevői három külön workshop keretén belül vitatták meg a határon túli magyar nyelvű közgazdász oktatás és tudományos munka kihívásait. Az alábbiakban ezen műhelyek főbb megállapításai olvashatók. Ezek az eredmények a konferencia második napján összesítve kerültek bemutatásra az egyes szakmai műhelyekben résztvevők által a rendezvény többi résztvevőjének, akik hozzászólásaikkal további előremutató javaslatokkal egészítették ki az elhangzottakat.

1. tematikus workshop: „A közgazdasági oktatás környezete – diákok, tanárok, munkaerőpiac”

Ebben a munkacsoportban a résztvevők az oktatási folyamat közegét, külső környezeti tényezőit járták körbe a diákok, a tanárok és a munkaerőpiac szempotjából. A diákok kapcsán a résztvevők elsősorban a negatív demográfiai tendenciákra tértek ki, ugyanis a határon túli magyar lakosság és főleg a fiatalok száma csökken, ami elsősorban a Magyarország határain kívül működő egyetemeket és főiskolákat érinti érzékenyen. Általános nehézségként fogalmazódott meg a megfelelő diáklétszám és –minőség biztosítása, és ezzel együtt az alacsony felvételi követelmények. A tanári utánpótlás szintén valós problémaként fogalmazódott meg, a jelenlegi törvényi szabályozások mellett ugyanis nehéz a fiatalokat bevonni, majd megtartani a felsőoktatásban. A munkaerőpiac vonatkozásában a résztvevő intézmények képviselői kiemelték, hogy a határon túli gazdasági környezet sajátossaágait figyelembe véve minden közgazdász hallgatónak létfontosságú az államnyelv, valamint további néhány idegen nyelv ismerete ahhoz, hogy a szülőföldön sikeres szakmai életpályát futhassanak be. Ugyancsak fontos következtetés, hogy a munkaerőpiacra való felkészítés során a gyakorlati képzés még hangsúlyosabb szerepet kell kapjon, amihez az oktatási intézmények szoros kapcsolatokat kell ápoljanak a vállalati szféra képviselőivel.

(Kerekes Kinga)

2. tematikus workshop: „Hogyan oktassunk?”

Ebben a műhelyben a konferencia résztvevői a mai közgazdász egyetemista legfontosabb jellemzőiből kiindulva olyan kérdésköröket jártak végig, mint a tananyagok fejlesztése és digitalizációja, a modern oktatási módszerek (esettanulmányok, szimulációk, játékosítás, csoportviták stb.) alkalmazása, az alap-, mesteri és doktori képzések által nyújtott kompetenciák definiálása, valamint a felsőoktatási rendszer szerepe az értelmiségi utánpótlás képzésében. Fontos megállapítása volt a workshop résztvevőinek, hogy a jelenlegi oktatási rendszer problémáinak megoldásához mind a hallgatók, mind pedig az oktatók részéről változásra van szükség. A résztvevők a változás előmozdítása érdekében több fontos fejlesztési javaslatot dolgoztak ki. Ezek között kiemelendő az alapképzés, mesterképzéses és doktori képzés által nyújtott kompetenciák pontos meghatározása és elkülönítése, a tananyagok személyre vagy legalábbis kisebb csoportokra szabása, valamint az e-learning és blended learning módszerek alkalmazása.

(Cardoș Ildikó-Réka)

3. tematikus workshop: „Együttműködési lehetőségek a tudományos kutatásokban”

A harmadik szakmai műhelyvita résztvevői elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet a határon túli magyar gazdasági felsőoktatási intézmények között előremozdítani az együttműködést a tudományos kutatások területén, valamint, hogy milyen lehetőségek rejlenek az ilyen típusú együttműködésekben. A résztvevők egyhangú véleménye alapján a műhelymunka legfontosabb eredménye egy olyan online platform ötletének megszületése, ahol a határon túli magyar kutatók egyrészt megismerhetik egymás főbb kutatási területeit, másrészt hatékonyabban kommunikálhatnak egymással az általuk rendezett tudományos események és konferenciák hirdetése érdekében. A kutatási együttműködések egyik alapvető feltétele ugyanis az olyan találkozási pontok generálása, ahol a határon túli intézmények munkatársai megismerhetik egymás munkásságát. A konkrét együttműködési javaslatok között olyan további ötletek kerültek megvitatásra, mint a különböző felsőoktatási intézmények saját folyóirataiban való publikálási lehetőség meghirdetése a partnerintézmények körében, amely elsősorban a PhD hallgatók szakmai karrierjének megalapozását segítheti elő, vagy egy többnyelvű kárpát-medencei gazdasági online szakszótár létrehozása a résztvevő intézmények közös erőfeszítésének eredményeképpen. Ugyanakkor felvetődött a közös kutatási projektek elindításának, illetve a szakkönyvek elkészítésének a lehetősége is az azonos kutatási/oktatási területtel rendelkező, különböző felsőoktatási intézményben tevékenykedő kutatók/oktatók által.

(Dézsi-Benyovszki Annamária, Szász Levente)